NyaraláNet Utazási Portál

Az autóval, busszal, hajóval vagy repülővel történő utazások során fellépő rosszullétek oka, hogy a belső fülben található egyensúlyszerv nem képes megfelelően feldolgozni a szem által továbbított külső ingereket, így enyhébb vagy súlyosabb rosszullét, émelygés léphet fel.

Ha korábbi tapasztalataink alapján hajlamosak vagyunk az utazásos rosszullétre, érdemes elkerülnünk a fűszeres és zsíros ételeket, az indulás előtti túlevést, továbbá a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az émelygést és a gyomorbántalmakat különféle gyógyszerekkel vagy természetes alapanyagokból álló készítményekkel is enyhíthetjük, és néhány egyszerű szabály betartásával szintén sokat tehetünk a komolyabb rosszullét elkerülése érdekében.

 

Agyunk nem mindig képes összerendezni a mozgási információkat

A belső fül egy csontos tokból (másnéven csontos labirintus) és az abban helyet foglaló hártyás labirintusból áll. A belső fülben találhatóak a hallás és az egyensúlyozás idegvégkészülékei, a Corti-féle szerv és az egyensúlyszerv: előbbi a csigában (cochlea), utóbbi pedig a tér három síkjában elhelyezkedő félkörös ívjáratokban, a tömlőcskében (utriculus), illetve a zsákocskában (sacculus) található. Az egyensúlyszerv csövecskék és kamrák összetett hálózatából áll: amikor a fejünk elmozdul, a folyadék átáramlik a szőrsejtek felületén található szőrökön, és azokat előre-hátra mozgatja (a három félkörös ívjárat a szöggyorsulás, a tömlőcske és a zsákocska pedig a fej helyzetének, illetve a lineáris gyorsulásnak az érzékeléséért felelős). Az idegsejtek a szőrök alapi részéhez kapcsolódnak és a vesztibuláris idegen, majd a VIII. agyidegen keresztül innen szállítják az ingerületet az agyba. E mozgások feldolgozása teszi lehetővé, hogy az agyunk kompenzálja a test mozgásait, és így megtartsuk az egyensúlyunkat. (A belső fülben található egyensúlyszerv keresztmetszetéről készült mikroszkópos felvételt a Tudomány rovat korábbi cikkében tekinthetik meg).

Az utazási betegségek gyűjtőnévvel jellemzett tünetegyüttes akkor alakul ki, ha az aktuális testhelyzetről vagy a test mozgásáról szóló információt agyunk nem képes "hozzáigazítani" a korábbi állapotról beérkezett ingerekhez. A jelenség egyaránt előfordulhat autóval, busszal, vonattal, repülővel vagy hajóval történő utazáskor, a tünetek pedig az enyhétől a komolyabb émelygéssel és gyomorpanaszokkal járó általános diszkomfortérzésig terjedhetnek. Az autóban vagy repülővel történő utazáskor a gyermekek nagyjából felét érinti a probléma, hosszabb tengeri utazások során - erős hullámzás esetén - pedig csaknem mindenkinél megjelennek a tünetek. Az utazási betegség a nőknél valamivel gyakoribb (különösen a terhesség vagy a menstruáció ideje alatt), a gyermekeknél 2-12 éves korban a legnagyobb az előfordulás, továbbá azoknál is megnő a rosszullét esélye, akik migrénes fejfájással küzdenek. A migrénen kívül egyelőre kevés adat áll rendelkezésre a további, egyéni érzékenységre hajlamosító tényezőkről - olvasható a járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet (Centers for Disease Control and Prevention; CDC) betegtájékoztató anyagában.

Mit tehetünk a tünetek megelőzése érdekében?

Az utazási betegség fő tünetei az émelygés és a szédülés mellett a hasi diszkomfortérzés, a hányinger (súlyosabb esetben hányás), a sápadtság és a hideg veríték. Előfordulhatnak más emésztési zavarok is, így a késleltetett székletürítés vagy az emésztés normális napi ritmusának időleges felborulása.

Ha korábbi utazásaink során felléptek nálunk az imént említett tünetek, akkor érdemes tudatosan készülnünk a következő útra, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket. A legegyszerűbb lehetőség, hogy megpróbáljuk a minimálisra csökkenteni azoknak az ingereknek a számát, amelyek kiválthatják a rosszullétet. Ha autóban utazunk, érdemes a legelső ülést választanunk és folyamatosan előre néznünk. Vonaton is az elöl lévő kocsik valamelyikébe érdemes jegyet váltanunk. Buszokon szintén minél előbbre érdemes ülni, hajón viszont az a legjobb, ha az utastér közepén választjuk ki ülőhelyünket. Repülőutak esetében ajánlott olyan helyre ülnünk, amelyek a szárnyak előtt találhatók.

Ha megkezdődött az út, további lehetőség a tünetek mérséklésére, ha az ablakon kinézve az útiránnyal megegyező irányban a távolba meredünk vagy becsukjuk a szemünket. Olvasni vagy a jármű belsejében található tárgyakat nézegetni semmiképp nem javasolt. Segíthet az is, ha minél kevésbé forgatjuk a fejünket, és ha szükséges, székünket hátradöntve hanyatt fekszünk. Az utazás végeztével nagyjából tizenöt perc szükséges ahhoz, hogy elmúljanak a kellemetlen érzések, ennyi idő alatt ugyanis már helyreáll a normális gyomorműködés. Azoknál, akik rendszeresen kénytelen utazni, megfigyelhető a folyamatos hozzászokás is, így az egymást követő sokadik utazásnál már nem feltétlenül visel meg minket az utazási betegség.

Az utazási betegség gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelése

Az utazási émelygés kezelésére gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelési módok is léteznek. A gyógyszerek közül az antikolinerg hatású vagy az antihisztaminos kezelés javasolt, a háziorvossal történő egyeztetést követően (az antikolinerg hatóanyagok az acetilkolin nevű idegi ingerületátvivő anyag termelődését gátolják, az antihisztaminok pedig a gyomorsav termelését fokozó hisztamin nevű anyag hatásait mérséklik). Ezek a készítmények szájon át adható vagy a bőrön keresztül felszívódó formában is elérhetőek, egyéni érzékenység vagy egyes kórképek fennállása esetén azonban nem javasolt az alkalmazásuk. A gyógyszereket fél-egy órával az utazás megkezdése előtt érdemes bevenni, így a hatóanyagok még rendesen fel tudnak szívódni (a gyomorműködés megváltozása miatt az utazás alatt ez már nem biztosított). A megfelelő hatóanyag kiválasztása függ az utazás időtartamától, az általános egészségi állapottól, valamint az egyidejűleg szedett gyógyszerek típusától - ebben feltétlenül kérjük ki orvosunk tanácsát.

A fent említett szereken kívül nem-gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, de szintén csak akkor, ha előtte orvosunkkal is konzultáltunk. A gyömbérgyökérről például ismert, hogy a terhesség során enyhíti a hányingert, bár a növény hatása az utazási betegség tüneteinek kezelésében még nem egyértelműen bizonyított. Az utazás során jelentkező gyomorbántalmakat (teltségérzet, puffadás, étvágytalanság) gyógynövény-kivonatokat tartalmazó készítményekkel is mérsékelhetjük. A puffadás és az emésztési zavarok megelőzését a már említett gyömbér mellett elősegíthetik például az ánizs, az édeskömény, a kamilla, a borsmenta vagy a citromfű kivonatai.

Gyomrunk kímélése érdekében néhány általános táplálkozási tanácsot is érdemes betartani: kerüljük a zsíros és a fűszeres ételeket, ne együnk mértéktelenül az út előtt, továbbá kerüljük az alkoholfogyasztást. Utazás közben az is segíthet, ha egyszerű háztartási kekszet rágcsálunk vagy szódát, esetleg szénsavas, gyömbéres üdítőitalt iszunk. A dohányzás mellőzése szintén javasolt azoknál, akik hajlamosak a rosszullétre.

Forrás: Origo